Fortyog az életem. Egy üstben látom magam előtt, fűszerként pedig csak chili van benne. Minden kaját csípősen, chilivel eszek az utóbbi hetekben. Lassan már már só helyett használom. Lazán, érzésből dobom a chilit a kajába. Mindegy mikor és mennyi csak, ezért esem néha még túlzásokba is.

Talán érzelmi életem is itt tart. Fortyog, és ha dobok bele kis chilit aznap egészen mélyen átjár. Egyik nap a zene a fűszer, másnap egy tökéletes séta Bocival, néha elég egy mosoly, néha egy ötlet, néha a mozgás, néha a semmittevés.

Érzek, valami nagyon jót érzek. Nem kell megmagyaráznom, mert bár a magyar a legteljesebb nyelv úgysem találok rá értelmes szavakat.

Letettem a munkás ingyen élésről. Dolgozni itthon sincs kedvem, azért nem fogok 12 órát repülni, hogy meghaljak. Új hálója készül annak, hogy kifogjam a világutazás ingyen halát. Cápát akarok, bálnát és mindent ami hatalmas. Magamnak akarom a világot, de úgy, hogy az csak megérkezzen, ne meghaljak érte mindennap többször. Élvezettel adja át magát nekem, dobja lábaim elé magát. Mint egy luxus escort, ha meglát szagassa le fölösleges kozmopolita matériáit, meztelenül álljon előttem és hihessem, hogy magamévá tehetem. Ma csak ott állt a világ előttem és elhittem, hogy enyém. Csak az enyém. Leomlott  minden csomagolópapír hatású rongy, ismeretlen márkájú szállodalánc és kapitalista turistaálarc. Új csoda verte fel sátrát fejem bal felső sarkában: www.couchsufing.com

Elmegyek, megszállok, utazok és fogadom a vendégeket itthon. Terv mester lettem.

Bár lehet már szállásadóm kiválasztásánál, szörfölés közben keresnem kéne az egyező paramétereket, hogy biztosra menjek aludni :D