A tervek többnyire nem úgy válnak valóra, ahogy reméltük. Az egyetlen tervünk a meglepetés lehet. Tervezzük be, hogy meglepődünk. Fél év történelmi áttekintés jön...
ÉN nagyon meglepődtem. Régen sok hónapja jöt, lassan egy éve már. Fiatalon, túl gyerekként talán. A perifériámon belül nem tudott kerülni, bár szakmai élete előtt hódolattal borultam le napról napra. Éveit meghazudtolva lett lelkem királyságának szakmai csillaga. Az éjszaka fényét jelentette, ha naplemente után, életem nem a kanapén töltöttem. Érthetetlen lángok tüzeltek fel és borítottak a kísértés vágyába ébren töltött éjszakáimon. Gyerek még, nem lehet több mint egy energiavulkán, ki keresi magát az élet lankás hegyekkel tűzdelt peremén. Aztán telt az idő és hetek hónapok után és azt vettem észre, ő motivál, ő ad erőt és napi kitartást, lendületet és jövőt a már megszokott rutinégboltomon.
Nem értettem, mert nem lehetett. Messze volt minden festett, tussal rajzolt álmomtól. De hatott. Egyetlenként sok hónapja. Gyerekként megélt felnőtt álmai magukkal ragadtak, a jövőt építő legojátékai sajátjaim lettek. Egy élet, ami látva a jövőt légvárá,t magának építi fel a várároktól a toronyig minden sejtjét. Egy élet, aki optimizmusával és elragadtatott álmaival egyszerre teljesíti be saját magát és engem. Érhetetlen boldogságot adott.
Lehengerelt... de úgy toltam félre, mint más egy halálba kísérő betegséget. Nem lehet, ő nem a megrajzolt standard szeretet. Ő is így élte meg. Idős és érett nő voltam mellette, aki életébe nem volt hiányzó kocka és legoként nem volt a legovárban helye.
Barátként, sokat nevetve éltük vicces mindennapjaink és néha hetekre eltűnve, néha felperzselve, de létezve, ő volt a minden. Erőt adott és példakép lett. Felnéztem rá, mert mindenné vált. Férfi lett. Felnőtt, de nem pár hónap alatt, hanem a szememben. Januárban ismertem meg, azóta hegyet völgyet megjárva májusban a történet kifutott. Meg akartam írni, karaktereket akartam neki adni, mert lelkem egy részét vitte és a saját hagyta. Mai napig ölelkező jóbarátok maradtunk, minden héten beszélünk. Engem hív ha tanács, megerősítés kell. Ha szakmailag bizonytalan, vagy ha nagy dologra készül és beteg, én gyógyítsam. Én lettem a minden, a háttérország. Szeretem imádom, de elengedtem és én lettem a személy, ki nélkülözhetetlen...
Okosan, sok tapasztalattal, millió élménnyel ő vezetett el valakihez, akiről írni még nehézkes...
De fogok, mert létezik :)
Utolsó kommentek