Az én kutyámnak lenni Isten ajándéka! Eszik, alszik, élvezi az életet és mindennap úton van, mint a ridikül.
Futottam, de úgy, hogy maradjon erőm még élni is. Írtam neki, megérkezett, de kicsit flegma volt a telefonban így el is ment a kedvem a bájolgástól. Próbáltam vázolni hol talál meg, mert nem ismerte a környéket, de igyekeztem egyértelmű lenni, mert épp lemerülni készült a telefonom. A válasza viszont, olyan kioktatónak tűnt, ez meg elvette a lendületem, hogy várjam őt.
Megérkezett. Alacsony volt és már első ránézésre is problémás. Lassan beszélt, körülményes volt, összefonta a karját a mellén. Na ezzel mit fogok kezdeni? Tudom pofátlanul nyers vagyok, de megfigyeltem, hogy vannak kérdések, amikre nem lehet nem őszintén válaszolni, ezért néha ezekre játszom. Jöjjön aminek jönnie kell: kritika. Az írásaidban energikusabb voltál, mint most így face to face. Van baj? Áhh nehéz napom volt, bocs. Hmmm, nem tetszem neki. Nem baj, ő se nekem, de attól még megtudhatok valamit, amit eddig nem.
Miután belazult, látva, hogy túl merev ez nekem, már meglett a vezérfonal. Érdekes, izgalmas munkája van és otthonosan mozog a tartalomszolgáltatásban, írásban, szerkesztésben, ezoterikában, médiában és nem utolsósorban a szellemi világ alkalmazottja is.
Látszott, hogy távol van tőlem, nem is feltétlenül érdeklem. Egyáltalán nem zavart, de tudtam mit kell mondanom ahhoz, hogy figyeljen rám. Előadtam, hogy könyvet írok az emberi értékek felfedezéséről. Akár még ilyen tartalma is lehet a blognak, még butaságot sem mondtam. Erre lecsapott (persze hogy le, ezoterikus mágus) és innentől egyenlő ember lettem, már már értékes. Keleti kultúrák felfedezése, dél-amerikai hangszerek ismerete, zenét is oktat, képzi magát lelkileg, minden van, minden mint a búcsúban.
Mondta, hogy olyan dolgokat láttam meg benne, amit kevesen és ki ezt eddig még senki sem mondta. Ez nekem sose esett nehezemre, sőt utóbbi időben szórakoztat is a megdöbbenés. Bármit kimondok, megfelelő tálcán felszolgálva. Elkezdett egy Shakespeare monológot és hiába igyekeztem reflektálni, egyszerűen mondta, mondta és mondta. Ettől kihullik a hajam amúgy, ezért megkérdeztem, miután befejezte, hogy azt hiszi ő a világ értékmérő filozófiáit hordozza vagy pusztán senki nem figyel rá általában és most örül a hallgatóságomnak???
Kiderült, amire számítottam, véleményformáló a gondolkodása és a baráti kör alapoz is erre.
Volt néhány alapgondolata, ami megfogott. A nő nem társat, hanem életstílust keres. Jogos, így van osztom. Szuper meglátás, eredeti megfogalmazás.
Kíváncsi voltam a véleményére, milyennek lát engem. Mivel ő nem pazarolja senki idejét, velem sem sétált volna egy órát, ha nem érzi, hogy ez jövőbemutató dolog.
Annyira érezte, hogy a végén majdnem megcsókolt. Átölelt és majdnem megcsókolt, ez ki is verte a biztosítékot. Ha addig gondoltam volna is rá, hogy még egy kört neki, mert eszes művészlélek, akkor itt képszakadás. NEM! Ez jeges rémületet vált ki belőlem, ha egy óra után valaki képes csókkal próbálkozni. Még inni sem tudnék ennyit, hogy megcsókoljak bárkit egy óra után.
Bár hosszú lett, de az ezoterikus világ kontra versenyszféra megért ennyit :)
Utolsó kommentek