Este üzenetet váltottunk, melyben megkérdezte mikor érnék rá. Viszonylag viccesen megírtam, hogy reggel fél 9kor :) Úgy tűnt ez csak számomra vicces, mert azonnal elfogadta, sőt mondhatni még örült is neki. Reggel beállítottam az órát, mert ugyan mindig felkelek, de miután most már fel kellett kelnem, jobb a biztonság. Megmostam az arcom, megittam a kávém, magamhoz tértem és indultam "randizni". Ott volt. Hozott nekem túró rudit, séta közben megreggeliztem és csacsogtunk egy órát. Válófélben van, árulja a lakást és sokat dolgozik. Nagyon jószándékú, tartalmas embert ismertem meg benne, aki sokat megtesz a harmóniáért és tudja, hogy csak a közös erő teremtheti meg a boldogságot. Külsőre nagyon messze volt mindentől, ami számomra megnyerő. Talán hosszútávon túl kedélyes is lett volna ő nekem, mégha ez így leírva értelmetlen megfogalmazásnak is tűnhet. Szakmailag is tudtunk témázni, mert olyan szakon végzett, ami az én szakmám, ezért otthonosan mozgott ezen a területen. Valódi koránál 5-7 évvel tűnt idősebbnek, de a szemei optimizmust, melegséget sugároztak és bíztak a jövőben. Drukkolok neki, hogy ő is megtalálja a párját hamarosan.