Nagyon szép levelet kaptam a napokban, valakitől, akit még soha nem láttam. Megérintett, elgondolkodtatott és meglepett. A történet előzménye csak annyi, hogy ő is újraregiszrált az oldalon (tavaly jelen volt, de feladta) és ismét megtalált. Nem írt mást, csak annyit, hogy a tavalyi arcomhoz képest bánatot lát a szememben. Akkor sem volt birtokában az életemnek és most sincs, csak a fejében maradt a fotóm és ahhoz viszonyította jelenlegi arcom.

Már az is elgondolkodtatott hogy képes valaki egy idegent így elrejteni magában egyetlen kép alapján? Arról nem is beszélve, milyen finom, árnyalatnyi dolgokat vett észre a fotóimon. 

Válaszoltam, majd újra kaptam egy levelet tőle:

Nem ismerlek és nem ismerem a bánatod okát sem, de valahogy egy furi gondolat volt bennem egész este miattad. Igen, mert Veled álmodtam. Ne érts félre kérlek!

Nem szoktam így ismerkedni és nem is ez a célom. És ebben a furi helyzetben az sem mellékes, hogy én egy teljesen normális ember vagyok. Furi!? Igen az, mert nem ír ilyeneket az ember egy "idegennek".
Én mégis megteszem, mert úgy érzem, hogy kell. Neked vagy nekem, még nem tudom.

Tényleg nem értem, hogy mit keresek itt, de azt főleg nem, hogy Te miért vagy itt!
Egy igazán csinos lány vagy, ami csak egy állapot ugyan és nem érdem, de azért mégis nagyon fontos. Fontos, mert ez tart életben olyankor is, amikor nem vagy kíváncsi a másikra. Viszont... így látatlanban is egy nagyon értékes és érdekes emberkének tartalak. Ami talán sokkal fontosabb mindennél. Fontos, mert mindig figyelemre sarkall. Egy állandó kíváncsiság és megismerni vágyás leng körül. Én ilyennek láttalak álmomban és hiszem, hogy ez így is van. Ritka.
De ott volt egy iszonyatos vágyakozás a részedről valami iránt, amihez talán időt kellene adnod magadnak. Lehet, hogy nem halmoz el az élet lehetőségekkel mostanság, vagy éppen az itt léttel, próbálsz menekülni valaki elől. De... tiszteld magad és adj időt mindenre.

"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit - a hangya szorgalmával és a tigris, ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek"

Ne felejts el boldognak lenni még akkor is, ha nincs rá különösebb okod. De a legfőbb, hogy próbáld meg visszaszerezni a csillogást a szemedbe.

Ma pedig elköszönt: Eljött a búcsú, kiregisztrálok és gondoltam elköszönök Tőled. 
Bevallom, Te voltál a legjobb élményem itt, ha mondhatok ilyet. Sokszor nézegettem a képeid és ha az életem egy kicsit más lenne, akkor mindent meg is tennék, hogy azt a lemondott ebéd meghívást egy pillantásért becseréljem. 

Tiszta szívemből mondom, hogy nagyon sok... 
Inkább csak kitartást kívánok Neked. Remélem, túl leszel mindenen, ami most még talán bánt. 

Válaszlevelet nem várok, mert nem tudok búcsúzkodni.